Na végre, hogy tavasz van, A vén telet meguntam
Na végre, hogy tavasz van, Nincs mese, te jössz, nyári napsugár!
Az ismert sláger szövege újra aktuális. De amíg megérkezik a nyári napsugár sok a teendő a kertben.
Metszés – 1. rész
Miért is fontos? A rendszeres metszés biztosítja a kiegyensúlyozott gyümölcshozamot és lehetővé teszi, hogy a fák koronájának egésze szellős és egészséges maradjon. Igaz, hogy a természetben a fák nincsenek metszve, azonban a kertekben nemesített fajtákat találunk, amelyek többet virágoznak, nagyobb gyümölcsöket hoznak és később is öregednek el, ha rendszeresen gondozzák őket.
Sok kerttulajdonos számára szinte kiismerhetetlen dolognak tűnik a fák metszése. De nézzük csak!
- A megfelelő metszési időpont megválasztása
A fák nyári metszése kedvezőbb, mert ilyenkor a sebek könnyebben gyógyulnak. Augusztustól kezdve a nagyobb metszésekkel célszerű leállni, mert onnantól a növények már igyekeznek a gyökerekbe juttatni a létfenntartáshoz szükséges anyagokat a tavaszi megújuláshoz.
Amennyiben télen metszünk, jobban áttekinthetőek az ágak, hiszen nincs rajtuk levél, és a fák tele vannak elraktározott anyagokkal, ezért érdemes kihasználni a -5°C-nál melegebb napokat (januártól márciusig) a csonthéjasok, gömb alakú fák, bogyósok metszésére. Ebben az esetben nyáron elegendő a koronát szelősebbé, világosabbá tenni, és tőből eltávolítani a függőleges vízhajtásokat.
A cseresznyét általában nyáron metszik a szüret alatt vagy után, az őszibarackot pedig tavasszal, röviddel a virágzás előtt vagy alatt. A tavasszal virágzók, így pl. az aranyvessző, a mandula vagy a gyöngyvessző már az előző évben hozza virágrügyeit. A késő télen végzett metszéssel ezeket vágnánk le, ezért esetükben csak a virágzást követően álljuk neki a munkáknak.
A modern rózsafajták legintenzívebben nyáron virágoznak, a tavasszal nőtt hajtásokon, ezeket késő télen vagy kora tavasszal vágjuk vissza, hogy elősegítsük a megújulást.
- A legfontosabb a megfelelő szerszám
A vékony ágakat metszőollóval vágjuk. A vastagabb ágakhoz már ágvágókat használjunk, ezek sérülés nélkül tudnak 3 cm vastag részeket is lenyisszantani. A legvastagabb ágakhoz fűrészre lesz szükségünk.
- Ne hagyjunk kalaptartókat
Vágjuk az ágakat az oldalhajtásig vagy a törzsig vissza, ne hagyjunk csonkokat. Ezek ugyanis nem fognak már kihajtani, viszont idővel elhalnak és bejutási felületet jelentenek a kórokozóknak, kártevőknek. Így rothadás következhet be, ami a legrosszabb esetben a gyengébb fáknál a fa törzsét is elérheti.
- Az ágak helyes fűrészelése
A nagyobb ágakat az ággyűrűre vágjuk vissza, az elágazás alapján lévő résznél gyorsabb a sebgyógyulás, új kéreggel záródik a felület. Még akkor is, ha hosszabb időt vesz igénybe, dolgozzunk fokozatosan, lépésről-lépésre fűrészelve, ugyanis az egyszerre lezuhanó nagy faág felsérti a kérget is.
- Legyen a korona világos, szellős
A gyümölcsfáknál és a legtöbb díszfánál is az a cél, hogy egészséges, nem túl sűrű, laza szerkezetű koronát kapjunk, ahol nem tudnak terjedni a levélbetegségek, gombás fertőzések.
Minden ág, ami befelé nő, keresztezi a másikat vagy átfedi, teljesen benőtt mohával, netán beteg, sérült, nem odavaló, el kell távolítani. Ne feledjük, hogy az erős visszametszés erős növekedést fog eredményezni, mert a fa mindig a gyökértömeg és az ágtömeg egyensúlyára törekszik. Minél erősebben vágunk vissza, annál erősebben fog új hajtásokat hozni a növény. Viszont, ha nem távolítjuk el az ágakat, csak visszavágjuk, akkor még sűrűbb koronát fogunk kapni. Ezért vágjuk ki az felesleges ágakat teljesen, vagy úgy metsszük vissza az oldalhajtásokra, hogy arányos, szellős koronát kapjunk.
Egyszóval sok a teendő a kertben a tavasz érkezésével. (Folytatjuk.)
AVAGY 😊
Bízza szakemberre. Készséggel segítünk!